A Maldív-szigetek úgy hirdeti magát, mint az „utolsó földi paradicsom”, ezzel is csalogatva a turistákat. Márpedig ha a Paradicsom egy trópusi szigetet jelent az óceánba nyúló pálmafákkal, fehér homokos parttal, gyönyörű, türkizszínű lagúnákkal, pompázatos vízi világgal, trópusi buja növényzettel, akkor az idelátogatók nem fognak csalódni!
Malé
Az ország kicsi, csendes, ritkán lakott, tiszta, nem túl látványos, de annál különlegesebb fovárosa. Mecsetek, piacok, kis utcák és egy bizonyos báj jellemzik. Bár álmos kisváros látszatát keltheti, mindig építkeznek valahol.
Malé szigete kb. 2 km hosszú és 1 km széles. Hivatalosan 65 ezer körül van a lakossága, de a külföldi vendégmunkásokkal és a turistákkal együtt kb. 1OO ezren élnek a szigeten.
A Nemzeti múzeum a szultán tárgyainak és különbözo régészeti leleteknek ad otthont. A múzeum mellett van a Szultán park és az Iszlám központi és Nagypéntek mecset. Összesen több, mint 2O mecset van Maléban, a legrégebbi a Hukuru Miski, amely kőfaragásairól híres. A már említett Singapore bazárban minőségi kézműves alkotásokat, maldív és importált ajándéktárgyakat, hardware-eket, tengeri- és horgászfelszereléseket lehet többek között kapni. A kis teaházakban a helyi férfiak falatozgatnak, dohányoznak és beszélgetnek.
Az ételek és a szállás olcsó, de az éjszakai élet a teaházakra és néhány étteremre korlátozódik.
Seenu (Addu-korallzátony)
Az ország második legfőbb városa, az itteni szállodák a legalkalmasabbak arra, hogy hagyományos kis maldív közösségeket látogassunk meg.
Addu modern történelmére a legnagyobb hatással az itt kialakított brit bázisok voltak (az első a II. világháború alatt Gan szigetén).